Matcha, a teák királya.
A Matcha japán tea, amelyet csak a Felkelő Nap földjén termesztenek. Ez egy Gyokuro zöld tea, amely egy nagyon különleges folyamaton megy keresztül. A Matchát porrá alakítják, hogy a lehető legelőnyösebb tulajdonságokat tudja ki lehessen nyerni belőle. Minden alkalommal, amikor hagyományos zöld teát iszunk, értékes antioxidánsokat és ásványi anyagokat pazarolunk … Hogyan? Amikor a csésze zöld teát úgy készítjük el, hogy a leveleket meleg vízbe áztatjuk, a jótékony vegyületeinek és tápanyagainak csak egy részéhez jutunk hozzá. Az összes antioxidánst csak úgy tudjuk kinyerni a zöld teából ha az egész levelet elfogyasztjuk. Ezért a Matcha a legjobb módja annak, hogy zöld teát igyunk, és élvezzük annak minden pozitív hatását.
A Matchát Japán meghatározott régióiban termesztik. A növekedési ciklus nagy részében a növényeket sötét hálók borítják. Ily módon nagyobb mennyiségű klorofill termelésére ösztönzik. A Gyokuro tealevelek, amelyek végül Matchává válnak, különösen gazdagok klorofillban. De ha csak egy hagyományos filteres teát iszunk a Gyokuro teából, akkor nem élvezhetjük a levelei összes antioxidáns és jótékony tulajdonságát, ami így végül kárba vész.
A Matchát válogatják, és azonnal hidegen feldolgozzák annak minden tulajdonságának megőrzése érdekében. A Matcha-t Tokiótól 400 km-re délre, a szennyezéstől távol, buja dombokon termesztik. A Gyokuro tealeveleket betakarítják, és kézzel szelektálják, mielőtt kőmalomban őrlik. Az Iswarinál előnyben részesítik a kulináris fajtát, amely keserűbb és tápanyagokban gazdagabb, mint az ünnepi változat. A matcha kesernyés íze a nagyobb méregtelenítő erő eredménye!
Tulajdonságok
Az Iswari Matcha por bio termesztésű növényből készül, Japán dombjain termesztik. Ősidők óta használják a zen buddhista szerzetesek meditációs gyakorlataik során. Számos hagyomány és ünnepi gyakorlat alakult ki a Matcha körül. A teaszertartás bevett gyakorlat Japánban, és 750 évig a japán elit kizárólagos titka maradt.
A Matcha története éppúgy lenyűgöző, mint ahogyan készül. 1191-ben Eisai Myōan zen mester, a Rinzai Zen alapítója egy csodálatos kínai italt vezetett be Japánba. Kissa Yōjōki című könyvében: “Hogyan lehet egészségesnek maradni teázás közben” a zen mester ezt írta:
“A tea egy csodálatos gyógyszer az egészség védelmére. Rendkívüli képességgel bír meghosszabbítani az életet. Ahol a Matchát termesztik, az emberek hosszabb életet élnek.”
A Matcha így lett a japán császári bíróságok és szerzetesek “titkos gyógyszere”. A 16. században Sen no Rikyū zen mester alakította ki a teaszertartást folyamatát. A tea elkészítésének és ivásának ez a nemes művészete Japán jelképévé vált a nyugaton. Ennek az ünnepségnek köszönhetően a Matcha a szamurájok, a japán harcos osztály elixírjévé vált. A hagyomány fennmaradt három olyan iskola jóvoltából, amelyek ma is tanítják.
Sen mester halála után három különböző Senke, azaz “Sen ház” alakult: a legismertebb a Sen no Rikyū házzal szemben levő épületben található Omoteesenke nevű. A hátsó ház az Urasenke nevet kapta, a templom közelében lévő házat pedig Mushakojisenke-nek hívták. Az Urasenke iskola a legnagyobb és legismertebb. Nemzetközi irodái vannak New Yorkban és Milánóban is. A korábban férfiak számára fenntartott hagyományos Matcha-szertartás az évek során szinte kizárólag a nők felelőssége lett. Ma a hagyomány az egész világon folytatódik, és szerencsére mindannyian élvezhetjük a Matcha tea rendkívüli tulajdonságait.
A Matcha port Japán legegészségesebb, legértékesebb és legritkább teájának tartják.