A világon előállított élelmiszerek közel 14%-a (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet a FAO jelentése szerint) már a betakarítást és szállítás következtében hulladékként végzi (élelmiszer veszteség) és a fogyasztók birtokába került élelmiszerek jelentős része is – becslések szerint 20%-a – kidobásra (élelmiszer-hulladék) kerül. Kérdés, hogy ekkora élelmiszer-pazarlás hogyan engedhető meg, amikor világszerte közel 820 millió ember éhezik.
ENSZ-jelentés szerint az élelmiszer veszteség visszaszorítása nem lenne haszontalan küzdelem ami serkentené a globális gazdasági növekedést valamint a termelékenységet és segítene az éhezés elleni harcban, továbbá csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A jelentés viszont kitér arra, hogy ennek a célnak az elérése valószínűleg soha nem fog bekövetkezni, de törekedni kell hogy világszerte visszaszorításra kerüljön az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése. A jelentés kitér arra is, hogy gyakran szembekerül a célkitűzés egy másik nagy problémával, mégpedig a műanyag hulladékok visszaszorításának kérdésével. Ugyanis a a felhasznált műanyag csomagolások nagymértékben segítik megőrizni az ételek frissességét!
